Hogyan vegyük észre, ha át akarnak verni?

 A megtévesztő honlapok, amik csodaszereket reklámoznak, sokszor blogoknak, őszinte beszámolóknak vannak álcázva. Így az ember könnyen belesétál a csapdájukba és megvásárolja a reklámozott terméket. Ma már kimondható, hogy szervezett méreteket ölt a fogyasztók megtévesztése. Ennek nem csak az a veszélye, hogy hatástalan termékre feleslegesen dobnak ki pénzt az emberek. Hanem az is, hogy nem jutnak megfelelő kezeléshez, vagy ami még rosszabb, menthetetlen, visszafordíthatatlan állapotba jutnak hatástalan, vagy káros készítményektől. Nem elhanyagolható veszély az is, hogy a netes átverések miatt az emberek összességében válnak bizalmatlanná az orvostudománnyal, az orvosokkal szemben, és egyre inkább szó szerint kuruzslás áldozataivá válnak.

Íme Horváth Olivér blogja 17385 látogatóval.

A blogon elolvashatjuk az író sikertörténetét, miszerint régóta küzdött a pikkelysömörrel, amitől az élete mélypontra jutott, ám rátalált egy krémre, ami segített a gyógyulásban és így minden rendbejött. Innen rögtön felkínál egy linket, ami elirányít egy webshopba, ahol akciósan hozzáférhetünk a nem vényköteles termékhez. Természetesen kommentek is tartoznak a blogposzthoz, azok is csak pozitívak. Az egyedüli, ami furcsa, hogy nem tudunk rákattintani a kommentelőkre.

Felettébb furcsa jelenség, hogy Horváth Olivér blogja megtalálható Adam Bonnici néven is, angolul!

Ugyanaz a név, ugyanaz a történet, és még a hozzászólások is ugyanazok, csak más nyelven, az egyedüli különbség a két oldal között, hogy más fantázianevű terméket reklámoznak! Teljes klónozás történt. Hiteltelen az egész történet és immáron az író is, akiről már azt sem tudjuk, hogy kicsoda. 

Ám nem mindig ilyen egyértelmű, hogy valami csalás. Sajnos az internet rengeteg veszélyt rejt magában. A hamis termékek hirdetői fittyet hánynak az emberek életére tett hatásra. Márpedig egy pikkelysömörrel küzdő betegnek igen nagy hatással lehet az életére, ha rossz gyógyszerrel, diétával vagy krémmel próbálkozik. Fennáll a veszélye az esetleges allergiának, a tünetek erősödhetnek, a bőr vörösebb, hólyagosabb, irritáltabb lehet, tehát erősebben látszódhat a betegség, ami stresszt von maga után.

Ráadásul a netes csalók nem csak a kisebb horderejű problémákra utaznak, mint az álmatlanság vagy a túlsúly. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül hirdetnek cukorbetegségre, szív- és érrendszeri problémákra, és ma már akár rákra is csodaszereket.

Nézzünk sokkal alaposabban utána, a terméknek, és keressünk visszajelzéseket, mindent kutassunk le amit csak lehet! Kérjünk szakvéleményt orvostól. 

Mik ezek a jelek, ami alapján észrevehető egy átverő termékajánlat?

• Sokszor nem is hirdetésnek, hanem blognak, egy gyógyult ember őszinte beszámolójának tűnik. De fogjunk azonnal gyanút, ha a boldog illető más bejegyzése nem olvasható, nincsenek a blognak előzményei, csak egy bejegyzés az egész, és ha látunk is linknek tűnő utalást más bejegyzések címére, azok nem kattinthatóak. Lusták ugyanis a csalók 10-20 bejegyzést és komplett blogot kialakítani, spórolnak az idejükkel.

• Ha a weboldal címe borzasztó kacifántos, azonnal gyanakodjunk. Normális forgalmazó igyekszik a legegyszerűbb domain nevet lefoglalni, a terméke vagy a cége nevét, és utána perjeleken túl legfeljebb is csak az almenük jelennek meg az URL-ben a címsorban. Ha ezernyi krixkrax van, nem lehet visszanavigálni egy főoldalhoz, akkor biztosan csalóval van dolgunk. Ha a termékem neve Psoratinex, és a cégem FranklPharma, akkor miért ne használnám ki azt a lehetőséget, hogy ezzel a márkanévvel jelöljem az oldalamat, ugye?

• A honlapon szereplő emberek képét ellenőrizzük le. Az elégedetten mosolygó páciensek, a szépen felöltözött doktorok fotóját a Google Images oldal segítségével le tudjuk ellenőrizni, hogy más weboldalon is visszaköszönnek-e. A kép linkjét másoljuk be a Google Images-be, és meg fogunk lepődni: adott esetben ugyanaz a fotó klónozott oldalakon is megjelenik. Magyarul, görögül, szlovákul, oroszul, más-más névvel, persze mindenhol egy, az adott nyelvjárásban nagyon gyakori nevet választanak a csalók. Orvosokra ugyanez érvényes. Ha a hitelesítésre szánt személyek nem valódiak, akkor rögtön hagyjuk ott az oldalt. Mi a Psoratinexnél csakis valódi személyek beszámolóit használjuk, az engedélyükkel, saját történetüket közölve.

• Egy rendes forgalmazói oldalon sosincs olyan akció, ami egy-két órán át, vagy csak a készlet erejéig tartana. Ha ilyet látunk, szinte biztos, hogy csalóval van dolgunk. Tisztességes forgalmazó nem egy nap alatt akarja megcsinálni a szerencséjét, és a betegektől sem várja el, hogy azonnal döntsenek.

• Ha a honlapon olvashatók kommentek, ugyanakkor nincs olyan rész, ahova mi magunk beírhatnánk kommenteket, vagy éppen a kommentelők szövegét nem lehet kijelölni, megválaszolni vagy megosztani, akkor szinte biztos, hogy azt a honlap készítője maga írta, és nem valódi emberek. 

• Ha nincsenek meg a forgalmazói oldalon szokásos kellékek, akkor fogjunk ugyancsak gyanút. Forgalombahozatali engedély, törzskönyv, céges azonosítók, külföldi gyártó esetén a magyarországi képviselet adatai kötelező kellékek!

• Általában elmondható, hogy ha bizonyos gyümölcsöknek vagy bizonyos kémiai elemeknek önmagukban olyan hatása lenne, amiket néha a honlapokon olvasni róluk, akkor azt már általános iskolában tanítanák a gyerekeknek, és nem egy titokzatos honlapról kéne megtudnunk. Ne dőljünk be a bármire jó hatóanyagoknak. A Psoratinex krém is, bár nem vényköteles és elsősorban természetes anyagokból áll, mégis nagyon bonyolult az összetétele, nem véletlenül hatástalanok a követő termékek.

• Mindig gondolkozzunk logikusan. Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem az. A Psoratinex is csak akkor hat, ha 6-8 hétig minden utasítást alaposan betartva végez az ember egy alapos kúrát. Önmagában pár bogyó, vagy egy kis tégely kenőcs nem tud csodát művelni.